A fenevad bélyege.

1. Ahhoz, hogy megtudjuk, mi a fenevad „bélyeg”-e, előbb azonosítanunk kell a fenevadat. Milyen leírást ad a Biblia a fenevadról?

Válasz:   Jelenések könyve 13:1-8, valamint a 16-18. fejezet 11 azonosító jeggyel szolgál. Az alábbiakban elősoroljuk ezeket:

A. A tengerből támad (1. vers).

B. Dániel könyve 7. fejezetének négy vadállatát egyesíti magában (2. vers).

C. A sárkány adja annak erejét és hatalmát (2. vers).

D. Halálos sebet ejtenek rajta (3. vers).

E. A halálos seb be fog gyógyulni (3. vers).

F. Erős politikai hatalom (3. és 7. vers).

G. Erős vallási hatalom (3. és 8. vers).

H. Káromlásokat szól (1., 5-6. vers).

I. Hadakozik a szentekkel és legyőzi őket (7. vers).

J. 42 hónapon át uralkodik (5. vers).

K. Van egy titokzatos száma, a 666 (18. vers).

Ismerősen cseng e pontok egyike-másika? Bizonyára! Többükkel már korábban is találkozhattunk akkor, amikor Dániel könyve 7. fejezete alapján az Antikrisztusról folytattunk tanulmányt. Jelenések könyvében a „fenevad” csupán egy másik neve az „Antikrisztus”-nak, amely, mint azt Dániel könyve 7. fejezetéből megtudhatjuk, a pápaság.

Dániel és Jelenések könyvében a jövendöléseknek gyakran vannak egyazon vonatkozásai már korábban elhangzott jövendölésekkel, de mind ahányszor új elemekkel egészülve ki, amelyekkel a jövendöléseket még biztosabb alapokra állítják. Ily módon bízvást várhatjuk, hogy ezen tanulmány segítségével is új dolgokat tudhatunk majd meg az Antikrisztusról. Vizsgáljuk meg azért egyenként mind a 11 pontot, amelyek a fenevadat jellemzik.

A. A tengerből támad (Jel 13:1).
A tenger (vagy víz) a jövendölésekben mindig népekre vagy lakott területre utal (Jel 17:15). Ily módon a fenevad, avagy az Antikrisztus, az akkor ismert világ letelepedett népei közül támad majd. Mint tudjuk, a pápaság Nyugat-Európában indult útjára, így tehát e tekintetben ráillik a jellemzés.

Rövid megjegyzés Isten parancsolatával összhangban, amely arra tanít bennünket, hogy „mindenkit tiszteljünk” (1Pt 2:17), megállunk egy pillanatra, hogy elismerésünket fejezzük ki a pápai hatalomnak megannyi jó tettéért és tiszteletet parancsoló tevékenységéért. Kórházai, árvaházai, a szegényekről és az idősekről való gondoskodása, az egyedülálló anyáknak nyújtott otthonok világszerte nagyra becsültek. Sok mindennel kiérdemelheti a dicsérő szót. Mégis, mint minden más intézmény, hibákat is követett el. Isten a Jelenések könyvében hajszálpontosan rámutat tévelygéseire. Az áldó és vigasztaló Istennek időnként feddenie és fenyítenie kell. Kérd az Ő Lelkét, hogy miközben e rendkívül fontos tanulmányba mélyedsz, Ő szóljon hozzád.

B. Dániel könyve 7. fejezetének négy vadállatát egyesíti magában (Jel 13:2).
Tanulmányozd az alábbi összevetést, aminek alapján megláthatod, mennyire összetartoznak az egyes elemek:

	Dániel könyve 7. fejezet	Jelenések könyve 13. fejezet
Babilon	Az oroszlánhoz hasonló vadállat (4. vers)	„Az ő szája, mint az oroszlán szája” (2. vers)
Médo-Perzsia	A medvéhez hasonló vadállat (vs. 5)	„Az ő lábai, mint a medvéé” (2. vers)
Görögország	A párduchoz hasonló vadállat (6. vers)	„hasonló volt a párduchoz” (2. vers)
Róma	Tízszarvú fenevad (7. vers)	„Tíz szarva volt” (1. vers)

Dániel könyve 7. fejezete a négy vadállatot az Antikrisztus, vagyis a fenevad részeként ábrázolja, mivel a pápaság mind a négy birodalomból különböző pogány hiedelmeket és hitgyakorlatokat ötvözött magába. Mindezeket spirituális köntösbe öltöztette, hogy aztán keresztény tanításokként terjessze azokat széles e világon. Számtalan történeti elemzés támasztja alá a fentieket, ezekből közlünk az alábbiakban egyet: „A pápaság bizonyos tekintetben intézményi szervezetét a Római Birodalom szervezetéről másolta, megtartotta és felvirágoztatta Szókratész, Platón és Arisztotelész gondolatait, amik a barbároktól és a Keletrómai Birodalmon keresztül jutottak el hozzá, de mindig önmaga maradt: bármilyen külső forrásból merített is, valamennyi alkotórészt mindig alaposan átszűrte magán.”¹ Ez a pont is határozottan ráillik a pápaságra.

C. A fenevad erőt, királyiszéket (fővárost) és hatalmat kap a sárkánytól (Jel 13:2).
A sárkány azonosításához Jelenések könyve 12. fejezetéhez folyamodunk, amelyben Isten végidei egyházát egy tiszta asszony képében szemlélhetjük. A tiszta asszony a próféciákban Isten igaz népét illetve egyházát jelenti (Jer 6:2 Ézs 51:16). (A 23. tanulmányban részletes tanulmányt fogunk folytatni Isten végidei egyházáról Jelenések könyve 12. fejezete alapján. A 22. tanulmány pedig Jelenések könyve 17-18. fejezetét fogja magyarázni, ahol is a bukott egyházak egy bukott nő és annak bukott leányainak képében állnak előttünk.) A tiszta asszony az ábrázolás szerint terhes és szülni készül. A sárkány a közelben ólálkodik és azt reméli, hogy amikor a kisgyermek megszületik, „felfalhatja”. A kisgyermek azonban kikerüli a sárkány karmait, betölti küldetését, majd felmegy a mennybe. A gyermek kétségkívül Jézus, akit Heródes meg akart ölni, s ezért öletett meg minden kisgyermeket Betlehemben (Mt 2:16). A sárkány tehát a pogány Rómát jelképezi, amelyben Heródes az egyik tartomány királya volt. Heródes titkos terve mögött a felbujtó hatalom természetesen az ördög volt (Jel 12:7-9). Sátán a legkülönbözőbb kormányzatokon − jelen esetben ez a pogány Róma volt − keresztül munkálkodik, hogy ekképpen véghezvigye visszataszító terveit.

Noha számtalan létezik, mindössze két olyan történelmi utalást idézünk, amelyek alátámasztják a prófécia bizonyságtételét: (1) „A Római Egyház ... a Római Világbirodalom helyébe tolta fel magát, annak lett tényleges folytatója. ...A pápa ... pedig Caesar utóda.” ² (2) „A hatalmas katolikus egyház nem volt más, mint a megkeresztelt Római Birodalom. Róma csak annyiban öltött új formát, amennyiben új hitre tért. A régi birodalom fővárosa lett a keresztény birodalom fővárosa is. A Pontifex Maximus hivatalát a pápa vitte tovább.” ³ Ez a pont is ráillik tehát a pápaságra. Fővárosát és hatalmát a pogány Rómától kapta.

D. Halálos sebet ejtenek rajta (Jel 13:3).
A halálos sebet akkor ejtették rajta, amikor Napóleon tábornoka, Alexander Berthier 1798. februárjában bevonult Rómába és fogságba vitte VI. Pius pápát. Napóleon később, a pápa halálakor rendeletben rögzítette, hogy a pápai hatalomnak vége szakadt. A pápa 1799 augusztusában halt meg Franciaországban. "Fél Európa ekkor úgy gondolta ... hogy ha nincs pápa, akkor nincs pápaság sem.” ⁴

Ez a pont tehát szintúgy ráiillik a pápaságra.

E. A halálos seb meggyógyul és az egész föld imádni fogja a fenevadat (Jel 13:3).
Meggyógyulása óta a pápaság ereje nőttön-nőtt, egészen napjainkig, amikor is ő az egyik legerősebb vallási-politikai szervezet és hatalmi központ világszerte. Martin Malachi, igazi vatikáni bennfentesként és hírszerzés-szakértőként az alábbiakat tárja fel az E vér kulcsai című bestsellerében ⁵ (oldalszámok zárójelben):

A PÁPÁRÓL: Legalább annyira eltökélte magában, hogy ő lesz a világ ura, miként Konstantin volt a maga idejében (49). Négy kormány oltalmát élvezi (120). Ő a 20. század legismertebb személyisége (123). 91 ország vezetőjével ápol személyes barátságot (490). A világ népei úgy tekintenek rá, mint aki képes egy világszéles erkölcsi kormányzat felállítására, erős vezetéssel (160). Tizenhat ezer újságíró tudósított amerikai látogatásáról (490). A PÁPASÁGRÓL: Az amerikai nagykövet úgy nyilatkozott, hogy a Vatikán egy egészen páratlan „figyelőállás” (120). A Vatikán már szombaton tudja, mi fog történni hétfőn a világ különböző pontjain (439). A pápai hatalom építménye már most készen áll a világszéles kormányzatra (143). A seb szemmel láthatóan meggyógyult és népek tekintete a Vatikánra szegeződik. Vagyis e pont is ráillik a pápaságra.

F. Erős politikai hatalom lesz (Jel 12:3,7).
Lásd ezzel kapcsolatban az „E” pont kapcsán leírtakat.

G. Rendkívül erős vallási szervezet válik belőle (Jel 13:3,8).
Lásd ezzel kapcsolatban is az „E” pont kapcsán leírtakat.

H. Káromlásokat szól (Jel 13:5-6).
A pápaság az istenkáromlás bűnét követi el azzal, hogy papjai azt állítják, hogy van joguk megbocsátani a bűnöket, pápái pedig azt állítják magukról, hogy ők Krisztus.

I. Hadakozik a szentekkel és legyőzi őket (Jel 13:7).
A pápaság a középkor folyamán a szentek millióit üldözte és pusztította el.

J. Uralmának ideje negyvenkét hónap lesz (Jel 13:5).
A pápaság negyvenkét hónapon át uralkodott, ami 1260 évvel egyenlő. Ez a Kr. u. 538 és 1798 közötti időszakra esik.

A H-tól a J-ig valamennyi pont egyértelműen ráillik a pápaságra. Csupán azért szóltunk ezekről annyira érintőlegesen, mert ezeket alaposan kielemeztük a 15. tanulmány 8. kérdésének „E”, „G” és „H” pontjainál.

K. Van egy titokzatos száma, a 666 (Jel 13:18).
E vers szerint ez egy „emberi szám”, majd Jelenések könyve 15:2 azt is kijelenti, hogy ez a "nevének száma". Milyen emberre gondolhatunk a pápasággal kapcsolatban? Természetesen mindnyájunknak a pápa jut eszünkbe. Mi is az ő hivatalos neve? Lássuk csak az erről szóló katolikus nyilatkozatot: „A római pápa címe ez: „Vicarius Filii Dei” (magyarul Isten Fiának földi helytartója).⁶ Martin Malachi, az E vér kulcsaiban szintén ezt a címet használja a pápára vonatkozóan (114. és 122. oldal). Egy Jelenések könyve 13:18-höz fűzött lábjegyzet szerint egynémely Douay-i [katolikus] fordítás szerint a szóban forgó helyen ez áll: „Nevének számértéke adhatja ki a keresett számot”. Figyeld meg a mellékelt ábra segítségével, milyen végeredményhez jutunk e név számértékének összeadásakor.

A pápaság ezúttal is eleget tesz az ismérvnek. A „bélyeg”-et viselő vadállat a pápaság. Egyetlen más hatalom sem képes eleget tenni ezeknek az Istentől származó azonosító jegyek ismérveinek. Miután sikerült beazonosítanunk a vadállatot, felismerhetjük, mi az ő bélyege, vagyis hatalmának jelképe. Előtte azonban nézzük meg, mi Isten hatalmának a jele.

¹Andre Rétif: The Catholic Spirit (A katolikus szellem), angolra ford. Dom Aldhelm Dean, A katolicizmus 20. századi enciklopédiájának 88. kötete (New York, Hawthorne Books, 1959), p. 85.

²Adolf Harnack: What is Christianity? Mi a kereszténység?, angolra fordította Thomas Bailey Saunders (New York: Putnam, 2. − javított − kiadás, 1901), p. 270.

³Alexander Clarence Flick: The Rise of the Mediaeval Church A középkori egyház születése (reprint: New York, Burt Franklin, 1959), pp. 148, 149.

⁴Joseph Rickaby: „The Modern Papacy” Lectures on the History of Religion „A modern pápaság” Vallástörténeti előadások, 24. előadás, (London: Catholic Truth Society [Katolikus Igazság Társasága], 1910), p. 1.

⁵(New York, Simon & Schuster, 1990)

⁶„Válaszok az olvasói kérdésekre”Our Sunday Visitor (Vasárnapi vendégünk), 1914. november 15.

2. Mi Isten hatalmi jegye illetve jelképe?

„És adtam nékik szombataimat is, hogy legyenek jegyül köztem és őközöttük; hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, az ő megszentelőjük” (Ez 20:12). „Legyen közöttem és az Izrael fiai között örök jel ez: mert hat napon teremtette az Úr a mennyet és a földet” (2Móz 31:17).

Válasz:   Isten az alant olvasható igékben arról beszél, hogy a szombatot teremtő hatalmának és megszentelő (megtérésre vezető és üdvözítő) erejének dicső jegyeként adta nekünk. A Bibliában a pecsét, a jel, a jegy és a jelzés szó váltófogalmak, egymással felcserélhetők.⁷ Isten jele, a szombat az Ő szent erejének, Teremtőként és Üdvözítőként való uralkodásának jelképe. Jelenések könyve 7:1-3-ben az áll, hogy ez a jel fel lesz írva az Ő népének homlokára (ami Zsid 10:16 szerint az elmét jelenti). Ez azt fogja jelenteni, hogy az Ő tulajdonai lesznek és az Ő jellemével bírnak. Zsid 4:4-10 ezt azzal erősíti meg, hogy amikor belépünk az Ő nyugodalmába (elnyerjük az üdvösséget), meg kell tartanunk a szombatot, az üdvösség jelképeként és jegyeként. A valódi szombattartás azt jelenti, hogy az ember átadja életét Jézus Krisztusnak és kész követni Jézust, valahová vezeti őt.

Tekintve, hogy Isten hatalmának és erejének jelképe, jegye az Ő szombatnapja, valószínűnek tűnik, hogy Isten kihívójának − a fenevadnak − jelképe illetve jegye is egy szent nap. Lássuk, hogy vajon így van-e ez.

⁷(1Móz 17:11, vö. Róm 4:11 Jel 7:3, vö. Ez 9:4.)

3. Mire hivatkozik a pápaság, mi az ő hatalmának jelképe illetve jegye?

Válasz:   Figyeld meg, hogyan fogalmaz a katolikus katekizmus alábbi szakasza:

„Kérdés: Tudod más módon is bizonyítani, hogy az egyháznak van hatalma megváltoztatni az ünnepnapokat és a törvényeket?”

„Válasz: Ha nem rendelkezne ezzel a hatalommal, nem vihette volna végbe azt, amiben valamennyi mai vallástudós egyetért
vele − nem válthatta volna fel a vasárnap, vagyis a hét első napjának ünneplését a hetedik napi szombat ünneplésével, mely változtatásra semmilyen felhatalmazása nincs a Szentírás alapján.”⁸

Vagyis a pápaság arról beszél itt, hogy a szombatot felváltotta a vasárnappal, s hogy tulajdonképpen valamennyi egyház elfogadta ezt az új szent napot. Ily módon a pápaság nem kevesebbet állít, mint hogy a vasárnap mint szent nap az ő hatalmának és erejének jegye illetve jelképe.

⁸Stephen Keenan: A Doctrinal Catechism (A tanítás katekizmusa) [FRS No. 7.], (A harmadik − javított amerikai kiadás), New York, Edward Dunigan & Bro., 1876), p. 174.

4. Jövendölt Isten efféle változtatásról a Szentírásban?

Válasz:   De még mennyire! Dániel könyve 7:25-ben az Antikrisztus jellemzése gyanánt Isten azt mondja róla, hogy „véli, hogy megváltoztatja az időket és a törvényt”.

A. Hogyan próbálta a pápaság megváltoztatni Isten törvényét? Háromféle módon is: A katekizmusában (1) elhagyta a képek tiszteletét tiltó második parancsolatot, (2) a negyedik, a szombatról rendelkező negyedik parancsolatot pedig megkurtította, a 94 szóból álló bekezdést nyolc szóra redukálta. A szombat parancsolata (2Móz 20:8-11) egyértelműen a szombatot nevezi meg a hét hetedik napjaként. A pápaság által megváltoztatott formában a parancsolat így olvasható: „Az Úrnak napját megtartsad.” Ebben a formában bármelyik napra vonatkozhat. Végül (3) a tízedik parancsolatot kettéosztotta, így hozva − a második elhagyása után − a tízes számot.

B. Hogyan tett kísérletet a pápaság Isten idejének megváltoztatására? Kétféle módon: (1) A szombat napját áttette a hét hetedik napjáról a hét első napjára. (2) Az Isten időszámítását a tekintetben is megváltoztatta, hogy megváltoztatta a szombat kezdő és záró időpontját. Ahelyett, hogy a szombatnapot a péntek esti naplementétől a szombati naplementéig számították volna, amint azt Isten meghagyta (3Móz 23:32), magáévá tette a pogány Rómának azt a szokását, miszerint a napot szombat éjféltől vasárnap éjfélig számítják. Isten megjövendölte ezeket a „változtatási” kísérleteket a fenevad, azaz az Antikrisztus részéről.

Figyeljük meg az alábbiakban, hogyan fogalmaz egy katolikus katekizmus:

„Kérdés: Melyik a heti nyugalomnap?

Válasz: A szombat a heti nyugalomnap.

Kérdés: Miért tartjuk meg a vasárnapot a szombat helyett?

Answer: Azért tartjuk meg a vasárnapot a szombat helyett, mert a katolikus egyház áthelyezte annak ünneplését szombatról vasárnapig.”⁹

Vagy lássunk csak egy másik katolikus kijelentést: „Az Egyház a Biblia felett áll. A heti nyugalomnap áthelyezése szombatnapról vasárnapra világos bizonyítéka ennek a ténynek.” ¹⁰

A pápaság nem kevesebbet állít ezeken a helyeken, mint hogy a szombatünneplés módjának megváltoztatására tett sikeres kísérlete, a vasárnapünneplés bevezetése annak bizonyítéka, hogy tekintélye a Szentírásénál nagyobb illetve „feljebb való”.

⁹Peter Geiermann: The Convert's Catechism of Catholic Doctrine (A katolikus tanítások katekizmusa újonnan megtértek számára) (St. Louis, B. Herder Book Co., 1957), p. 50.

¹⁰The Catholic Record (Katolikus évkönyv) (London, Ontario, Canada, Sept. 1, 1923).

5. Hogyan veheti valaki magának a bátorságot arra, hogy kísérletet tegyen Isten szent napjának megváltoztatására?

Válasz:   Megkérdezzük a pápaságtól: „Valóban áthelyeztétek a szombatot vasárnapra?”

Ezt válaszolja: Igen, áthelyeztük. Ez a mi hatalmunk és erőnk jelképe illetve jegye.”

Megkérdezzük: „Hogyan juthatott egyáltalán ilyen az eszetekbe?”

A kérdés jogos. Ám az a kérdés, amit a katolikusok hivatalosan feltesznek a protestánsoknak, még helytállóbb. Kérlek, olvasd el figyelmesen:

„Azt fogjátok mondani, hogy a szombat a zsidók számára volt nyugalomnap, ámde a keresztény nyugalomnap át lett helyezve vasárnapra. Át lett helyezve! De ki helyezte át? Ki rendelkezik azzal a hatalommal, hogy a Mindenható Isten egyik nyilvánvaló parancsolatát megváltoztassa? Amikor Isten így szólt, hogy a hetedik napot szenteld meg, ki veszi magának a bátorságot, hogy azt mondja: Nem, csak dolgozz és végezd nyugodtan hétköznapi teendőidet a hetedik napon ellenben szenteld meg a hét első napját? Ez az igazán fontos kérdés, amire nem is tudom, mit válaszolhattok. Protestánsok vagytok, azt valljátok, hogy a Biblia és csakis a Biblia szerint jártok és lám, egy ilyen fontos kérdésben, mint hogy a hét melyik napját kell megszentelni, máris szembementek a Biblia nyilvánvaló kijelentésével, és más napot állítotok a Biblia által elrendelt nap helyébe. A hetedik nap megszentelésére vonatkozó parancs a tíz parancsolat egyike hisztek benne, hogy a többi kilenc továbbra is kötelez ki jogosított fel titeket arra, hogy megmásítsátok a negyediket? Ha tartjátok magatokat tulajdon elveitekhez, ha igazán a Bibliát és csakis a Bibliát követitek, elő kellene állnotok az Újszövetség valamelyik részletével, amelyben e negyedik parancsolat megváltoztatásáról egyértelmű kijelentés olvasható.” <sup>11

11</sup>Library of Christian Doctrine (A keresztény tanítás könyvtára): Miért nem szentelitek meg a hetedik napi nyugalomnapot? (London: Burns and Oates, Ltd.), pp. 3, 4.

Szomorú, hogy mind a katolicizmus, mind a protestantizmus bűnösnek nyilváníttatik a mennyei ítéletben, mivel elvetették Isten szent szombatját − az Ő szent azonosító jelét.

6. Milyen komoly figyelmeztetést közölt Isten az Ő törvényével és jelével, azaz jegyével kapcsolatban?

Válasz:   

A. Isten figyelmezteti a vallási vezetőket, hogy ne okozzanak a botránkozást az emberekben azzal, hogy azt állítják, hogy ez vagy az a parancsolat nem lényeges (Mal 2:7-9). Példának okáért egyes lelkészek azt tanítják, hogy „nem számít, melyik napot szenteljük meg”.

B. Isten figyelmezteti a népet is, amely sokszor azt várja lelkészeitől, hogy a törvényt igazán képviselő igazság helyett fülbemászó meséket tanítsanak (Ézs 30:9-10).

C. Isten figyelmezteti az embereket, nehogy megkeményítsék szíveiket az Ő törvényének igazságával szemben (Zak 7:12).

D. Isten figyelmezteti azokat az embereket, akik azt mondják, hogy Isten törvényének − így például a szombatnak − megtartása „idegen” számukra (Hós 8:12).

E. Isten kijelenti, hogy a földet azért sújtják a zűrzavarok, a tragédiák, a gondok és a jajok, mivel az emberek nem akarják követni az Ő törvényét, mi több, még a megváltoztatására is kísérletet tesznek (Ézs 24:4-6).

F. Isten figyelmezteti a vallási vezetőket, akik nem akarják a vég idejére szóló jövendöléseket prédikálni (Ézs 29:10, 11).

G. Isten komoly figyelmeztetést közöl azzal kapcsolatban, hogy azok a vezetők, akik azt tanítják, hogy igazából nincs különbség a szent (úgymint Isten hetedik napi szombatja) és a közönséges dolgok (úgymint a vasárnap) között, szembe kell, hogy nézzenek az Ő haragjával (Ez 22:26,31).

7. Jelenések könyve 13:16 arról beszél, hogy az emberek meg fogják kapni a fenevad jegyét (bélyegét) a homlokukra vagy a kezükre. Mit jelent ez?

Válasz:   A homlok az értelmet, az elmét jelképezi (Zsid 10:16). Az ember azáltal lesz megjelölve a homlokán, hogy a vasárnap megtartása mellett dönt. A kéz a cselekedet jelképe (Préd 9:12; az angolban ez áll: „valamely dolog kezed ügyébe kerül, azt cselekedjed”). Az az ember lesz a kezén megjelölve, aki Isten szent szombatján munkáját végzi, vagy olyan gyakorlati megfontolásból tart a vasárnap megszentelőivel, mint a munkahely megtartása vagy a család szava stb. A jel, a jegy − legyen az Istentől vagy a fenevadtól − minden emberen látható lesz. Tulajdonképpen magadat fogod megjelölni Isten jelével avagy jegyével, tudniillik a szombat elfogadása által − avagy a fenevad bélyegével, a vasárnap elfogadása által. Habár ez a jegy az emberek számára nem lesz látható, Isten tudni fogja, kin milyen jel található (2Tim 2:19).

8. Ézsaiás könyve 58:1,13-14 értelmében Isten milyen döntő üzenetet küld az Ő népe számára ezen utolsó időben?

„Kiálts teljes torokkal, ne kíméld; mint trombita emeld fel hangodat, és hirdesd népemnek bűneiket, és Jákób házának vétkeit… Ha megtartóztatod szombaton lábadat, és nem űzöd kedvtelésedet szent napomon, és a szombatot gyönyörűségednek hívod…, akkor gyönyörűséged lesz az Úrban” (Ézs 58:1,13-14).

Válasz:   Arról beszél, hogy meg kell mutatni az „Ő népének”, hogy a nép − meglehet, nem tudatosan, hanem ártatlanul − vétkezik azzal, hogy nem tartóztatja meg lábát az Ő szent napján, és kérnünk kell a népet, hagyjon fel a szombat megrontásával, mert csak úgy áldhatom meg őt. Kiáltsunk nekik hangosan, hogy meghalljanak bennünket!

Figyeljük meg, hogy Jelenések könyve 14:9-12-ben a harmadik angyal, aki a fenevad bélyegéről szóló üzenetet hozza, szintén hangosan − „nagy szóval” − kiált (9. vers). Az üzenet túl fontos ahhoz, hogy a szokványos módokon álljunk hozzá. Ez az üzenet élet vagy halál kérdése. Jézus azt mondja, hogy az Ő nyája, vagyis az Ő népe hallja az Ő hívó hangját, és követi Őt (Jn 10:16, 27).

9. Azokon, akik ma a vasárnapot tartják meg szent napként, máris rajtuk van a fenevad bélyege?

Válasz:   Szó sincs róla! Senkin nincs rajta a fenevad bélyege mindaddig, amíg a vasárnapünneplés nem egy törvény által kényszerített cselekedet lesz. Akkor (de csakis akkor) kapják meg azok a fenevad bélyegét, akik úgy döntenek, hogy a fenevad hamis tanításait követik és vasárnapot ünnepelnek (a szent nap fenevad által készített hamisítványát).

Akik követik Jézust és az Ő igazsága iránt engedelmesek lesznek, megtartják az Ő szombatnapját és elnyerik az Ő pecsétjét. Akik szeretnének arra felkészülni, hogy amikor eljön az ideje, vissza tudják utasítani a fenevad bélyegét, jó már most Jézus védelmi övezetébe menekülniük, a szombat megtartásával. Az Ő ereje közel van azokhoz, akik engedelmeskednek Neki (ApCsel 5:32). Nélküle semmit sem cselekedhetünk (Jn 15:5). Vele együtt viszont minden lehetséges (Mk 10:27).

10. Hogy olvassuk Jelenések könyvében, kikről, milyen emberekről beszél János az Isten örök országában látható „nagy sokaság” kapcsán?

Válasz:   A válasz három részből áll és nagyon egyértelmű:

A. Ezek azok, akiknek homlokán rajta van Isten pecsétje avagy jele (Isten szombatja) (Jel 7:3).

B. Ezek azok, akik nem azonosulnak a fenevaddal vagy annak képmásával, s akik nem engedik, hogy a homlokukra üssék a fenevad bélyegét vagy annak nevét (Jel 15:2).

C. Ezek azok az emberek, akik − most és mindörökké − követik Jézust, valahová vezeti őket, minden dologban teljesen Őrá bízva magukat és sorsukat (Jel 14:4). Ez az egyetlen út és nincs más.

11. Mit mond Jézus az Ő népének ma?

„Aki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága” (Jn 8:12).

Válasz:   Milyen csodálatos ígéret! Ha követjük Őt, nem fogunk sötétségben botorkálni, ellenben bírni fogjuk az Ő dicsőséges igazságát. Nincs ehhez fogható, nincs mi szívdobogtatóbb! Továbbá azzal, ha követjük Őt és megtartjuk az Ő szombatnapját, elnyerjük Isten pecsétjét a homlokunkra, ami meg fog oltalmazni bennünket azoktól a rettenetes csapásoktól (Zsolt 91:10), ami az engedetleneket fogja sújtani (Jel 16. fej.). Ez a pecsét azt is fogja jelezni, hogy elkészültünk a mennybe való elragadtatásra Jézus második eljövetelekor. Micsoda áldott oltalmat és biztonságot kínált fel ezzel Jézus számunkra!

Sürgős riadó
A Jelenések könyve 14:6-14-ben található három angyal üzenetével foglalkozó kilenc tanulmány közül az utolsó háromhoz érkezünk el, és itt szembe fogjuk találni magunkat néhány meghökkentő ténnyel. Ezek a bibliatanulmányok el fogják magyarázni, (1) milyen szerepet fog játszani az Egyesült Államok ebben az utolsó küzdelemben, (2) melyik oldalon és hogyan fognak beavatkozni az egyházak és a vallások, (3) milyen állapotban lesz ekkor a világ, ami csak siettetni fogja ennek az utolsó ütközetnek a kirobbanását, végül (4) milyen módon viszi végbe Sátán lenyűgöző haditervét sok milliárd ember elhitetésére.

Bizonyára felmerül benned a kérdés, mit mondanak a protestáns egyházak arról a pápai állításról, miszerint neki joga van áthelyezni a nyugalomnap megünneplését szombatról vasárnapra. Azok az idézetek, amelyek a „Továbbgondolandó kérdésekre adott válaszok” részben kaptak helyet, megdöbbentő válaszokkal szolgálnak.

12. Ezennel eltökéltem, hogy elkezdem megtartani az Ő hetedik napi nyugalomnapját, a szombatot, valamint hogy követni fogom Őt, bármerre vezet.

Válasz:   

Gondolatébreszto kérdések

1. Mit mondanak más egyházak prédikátorai és lelkészei a szombatról és a vasárnapról?

Válasz: A szombattal kapcsolatos kommentárok egész garmadájából válogathatunk. Így vélekednek a különböző egyházak és szaktekintélyek:

Baptisták: „Létezett, létezik a szombati nyugalomnap megszentelését előíró parancsolat. Ez a nyugalomnap azonban nem a vasárnap. … Ugyanakkor azt fogják mondani, némileg diadalittasan, hogy a nyugalomnap át lett helyezve a hét hetedik napjáról az első napra. ... Hol találhatunk erről rendelkező feljegyzést? Nos, az Újszövetségben semmiképpen sem. Nincs szentírási bizonyítéka annak, hogy a szombat át lett volna helyezve a hét hetedik napjáról az első napra.” (Dr. Edward T. Hiscox, a Baptista Kézikönyv szerzője, egy újságban, amit egy New York-i lelkészek számára tartott konferencia előtt olvastak fel 1893. november 13-án.

Katolikusok: „Bizonyára elolvasták a Bibliát a Teremtés könyvétől a Jelenésekig, s bizonyára egyetlen olyan sort sem fog találni, amely előírná a vasárnap megszentelését. A Szentírás a szombat megtartását írja elő: a szombatét, amit mi [katolikusok] sosem szentesítünk.” James Gibbons bíboros: The Faith of Our Fathers (Atyáink hite), 16. kiadás, 1880, p. 111.

Krisztus egyháza: „Végül, ott van e témával kapcsolatban Krisztus bizonyságtétele. Márk evangéliuma 2:27 szerint így szól: ’A szombat lőn az emberért és nem az ember a szombatért.’ E szakasz alapján egyértelmű, hogy a szombat nem pusztán az izraeliták számára adatott, ahogy azt Paley és Hengstenberg szeretné velünk elhitetni, hanem az ember ... vagyis az emberi faj számára. Ennélfogva arra kell jutnunk, hogy a szombatot kezdettől fogva megszentelték, már Ádám is ünnepelte az Édenben, azon korai intézmények egyikeként, amit Isten szentelt meg az ember boldogsága érdekében.” (Robert Milligan: Scheme of Redemption (A megváltás története), St. Louis, The Bethany Press, 1962, p. 165.)

Kongregacionalisták: „A keresztény szombatról [ti. a vasárnapról] nincs szó a Szentírásban, és az ősegyház sem nevezte azt szombatnak.” Dwight’s Theology (Dwight teológiai kézikönyve), 4. köt., p. 401.

Episzkopálisok: „A vasárnapot (a római naptárban a Dies Solis, vagyis a ’A nap napja’, mivelhogy a nap tiszteletének szentelték), a hét első napját a korai keresztények fogadták el ünnepnap gyanánt. ... Nincs semmilyen szabályrend az Újszövetségben arra nézve, hogyan kell megtartani, és egyáltalán magáról a megtartásról sincsen rendelkezés.” („Sunday”, A Religious Encyclopedia (Vallási enciklopédia), 3. köt., (New York, Funk and Wagnalls, 1883, p. 2259.

Lutheránusok: „Az Úr napjának [a vasárnapnak] a megtartása nem található meg Isten egyetlen parancsolatában sem, pusztán az egyház tekintélyén alapul.” (Az Augsburgi Hitvallás idézi a Catholic Sabbath Manual (Katolikus szombat kézikönyv), 2. rész, 1. fejezet, 10. szakasz

Metodisták: „Vegyük csak a vasárnap kérdését. Vannak az Újszövetségben arra mutató jelzések, hogyan kezdte el az egyház megünnepelni a hét első napját, ám olyan igeszakasz akkor sincs, amely megmondaná a keresztényeknek, hogy tartsák meg azt a napot, vagy hogy helyezzék át a zsidó szombatot arra a napra.” (Harris Franklin Rall: Christian Advocate (Keresztény Szószóló), 1942. július 2.

Moody Biblia Intézet: „A szombat kötelező volt az Édenben, és azóta is érvényben van. A negyedik parancsolat így kezdődik: „Megemlékezzél”, azt jelezve ezzel, hogy a szombat már azelőtt is létezett, hogy Isten a Sínai-hegyen kőtáblákra írta a törvényt. Hogyan is állíthatják az emberek, hogy ez az egy parancsolat meg lett szüntetve, miközben elfogadják, hogy a többi kilenc ma is kötelező?” (D. L. Moody: Weighed and Wanting (Megméretett és könnyűnek találtatott), p. 47.

Presbiteriánusok: „Addig tehát, amíg nem nyer bizonyítást, hogy az egész erkölcsi törvény hatályon kívül lett helyezve, a szombat is megáll. ... Krisztus tanítása megerősíti a szombat örökkévaló voltát.” (T. C. Blake, D.D.: Theology Condensed (Teológiai összefoglalás), pp. 474-475.

Pünkösdi egyházak: „Miért tartjuk istentiszteleteinket vasárnap? Nem azt tanítja a Biblia, hogy a szombat az Úr napja? … A válaszért kétségtelenül nem az Újszövetséghez, hanem valamely más forráshoz kell folyamodnunk.” (David A. Womack: „Is Sunday the Lord's Day?” (A vasárnap az Úr napja?) The Pentecostal Evangel (Pünkösdi evangéliumi hírnök), 1959. aug. 9., No. 2361, p. 3.

Lássunk végül egy enciklopédiai szócikket: „A vasárnap olyan elnevezés, amit a pogányok aggattak a hét első napját, mert ez volt az a nap, amelyen a napot tisztelték, … a szombatot maga Isten áldotta és szentelte meg, és megköveteli teremtményeitől, hogy szenteljék azt Neki. Ez a parancsolat egyetemes és örök kötelezettség.”

Eadie's Biblical Cyclopedia, 1872. kiadás, p. 561.

Kvíz kérdések

1. Sok ember már felvette magára a fenevad bélyegét. (1)

_____   Igen.
_____   Nem.

2. Mi a fenevad bélyege? (1)

_____   A TAJ számunk.
_____   A vasárnap mint szent nap.
_____   Az élelmiszeráruk vonalkódja.

3. Melyik a fenevaddal jelképezett szervezet, amelytől való a bélyeg? (1)

_____   Az Egyesült Nemzetek Szervezete.
_____   A pápaság.
_____   Az Európai Unió.
_____   A Háromhatalmi Egyezmény.

4. A bélyeg (jel) szó szerint veendő és mindenki láthatja majd. (1)

_____   Igen.
_____   Nem.

5. Isten hatalmának és uralmának szintén van egy jele vagy jelképe. (1)

_____   Igen.
_____   Nem.

6. Mi Isten hatalmának a jele? (1)

_____   Egy titkos szám, amely minden hívő keresztény tudomására van hozva.
_____   A nyelveken szólás.
_____   A teremtés és a megszentelődés emlékünnepeként gyakorolt szombatünneplés.
_____   A keresztség.

7. Hogyan tett kísérletet a „fenevad” Isten törvényének megváltoztatására? (2)

_____   A negyedik parancsolat szerinti szombat áthelyezése vasárnapra.
_____   Azt tanítja, hogy a házasságtörés nem bűn.
_____   Eltávolította a képek tiszteletét tiltó parancsolatot.

8. Mennyi időt jelent a jövendölésekben negyvenkét hónap? (1)

_____   420 valóságos esztendőt.
_____   Három és fél valóságos esztendőt.
_____   Ezerkettőszáz valóságos napot.
_____   Ezerkettőszáz valóságos évet.

9. Hová kerül a fenevad bélyege? (2)

_____   A kézre.
_____   A szájra.
_____   Az állra.
_____   A homlokra.

10. Hová kerül Isten pecsétje (jele)? (1)

_____   A kézre.
_____   A homlokra.
_____   Az illető ember nyelvére.

11. Melyik angyal üzenete figyelmeztet arra, hogy ne vegyük fel a fenevad bélyegét? (1)

_____   Az első angyal üzenete.
_____   A második angyal üzenete.
_____   A harmadik angyal üzenete.

12. Hogyan tett kísérletet a fenevad Isten idejének megváltoztatására? (2)

_____   Az újév napjának megünneplésével.
_____   Isten nyugalomnapjának áthelyezésével a hét hetedik napjáról a hét első napjára.
_____   Isten szent napját nem naplementétől naplementéig, hanem éjféltől éjfélig számítják.

13. A fenevad bélyegével kapcsolatos figyelmeztető üzenetet Jézust adta nekünk. (1)

_____   Igen.
_____   Nem.

14. A jel, a bélyeg, a jegy, a jelölés szavakat egymással felcserélhető módon használja a Szentírás. (1)

_____   Igen.
_____   Nem.

15. Nincs semmilyen szentírási felhatalmazás a vasárnap szent napként való megtartására. (1)

_____   Igen.
_____   Nem.